2014. szeptember 1., hétfő

A víz és El Paso by night

Úgy érzem, ennek a témának egy külön részt szentelek ezen az oldalon, mert habár a sivatag közepén vagyok, vagy éppen pont ezért, szerves részét képezi a víz az emberek életének, pláne itt az USA-ban. Ha már amúgy is a nagy vízen túlra keveredtem.

Érdekes módon fogom megközelíteni a témát, mert a vizet én is imádom, főleg úszni benne és egy nagy pohár hideg víznél nincsen jobb az itteni hőségben, azért amikor megérkeztem, ért egy kis meglepetés.

Lepakoltam a lakásban, ugye rá egy pillanatra már mentünk is sörözni a Renihez, ergo csak másnap reggel sikerült jobban szemrevételezni a lakóegységet, és ami a témához kapcsolódik, kinyitni a csapot. Mivel tökéletesen felszerelt lakást kaptam, elővettem a nagy vizespoharat a szekrényből – mert ugye Ámerikában minden nagy -, megtöltöttem egy pohár csapvízzel és jól meghúztam, mint reggeli indító. Na ez volt a hiba, nem is kicsi.

Ugyanis első ízlelésre, nem igazán fedte a tényminőség azt a fajta elképzelt ivóvízminőséget, amit magamban leképeztem. Adva némi esélyt a dolognak, jól kiengedtem a csapot, hátha régen laktak előttem itt és nem használták és azért ilyen fura ízű, de másodjára sem sikerült megugrani a lécet. És én tudom, hogy a finom csornai vízhez vagyok szokva, még a pesti víz minősége sem tudta megütni azt a szintet, amit a hazai hoz, de ez mínuszban van. Olyan az íze, mint amibe beleöntöttek volna némi színtelen vegyszert, hogy a gyanútlan fogyasztó csak igya és igya, majd egyszer csak közlik vele, hogy rákos. És nem vagyok egy hipochonder fajta, de estére megfájdult tőle a fejem. Az azért meg nálam már nagy szó. Ergo mivel a lakáshoz járó szeretetcsomagban meg volt adva, hogy kihez kell fordulni – telefonom még mindig nincs státuszban -, ezért ad 1 megírtam az illetékesnek a mélt, ad 2 elnéztem a Clubhouse környékére, hogy nincs-e ott valamilyen kószáló személyzet, akitől az ilyesmit meg lehetne kérdezni. Volt. Ja és hab a tortán, hogy amikor jöttem hazafelé, akkor egy ilyen jelzés jött velem szembe, és akármilyen vak vagyok kontaktlencsében, azért ezt sikerült észrevenni és a megfelelőképpen értelmezni. 


Na most a jobb oldaliról nekem az az eszmefuttatásom lenne, hogy a csapvíz nem iható, mert otthon ezt így jelölik, nem hiába akartam ezért biztosra menni. Az e-mailes kapcsolatom visszajelzett, hogy hát igen, El Paso-ban néha fura lehet a víz íze – amit így fogalmazott meg írásban: may taste a little funny – na most ezt én nem viccesnek nevezném…, de írta is, hogy ez az élvezeti értékét nem befolyásolja, mert ugye számomra nincsen élvezeti értéke.

Megdiskurálva Renivel a dolgot arra jutottam, hogy kénytelen vagyok a csapból ivást felfüggeszteni az itteni időszakra, akármennyire is szeretnék üveget spórolni. Ugyanis Reniék sem tartják fogyasztásra alkalmasnak a nedűt, holott az e-mailes kapcsolatom szépen megnézette a csapot, és azt találták, hogy minden tökéletesen rendben van. Ehelyett amolyan 2,5 USD-ért, ami ha a magasabb árfolyamon számolom, akkor olyan 600 HUF-ért veszek 24 fél literes üveg ásványvizet, ami barátok közt is 12 liter és azt fogyasztom, mert nem szeretnék fél évig fejfájós lenni. Amint ezt eldöntöttem és elkezdtem alkalmazni, fejfájás adios J

Bent a cégnél az amerikai filmekben szokásos ballonos víz a divat, illetve a még modernebb megvalósítás a vízautomata, utoljára hasonlót a VW-nél láttam. De ez csinál jeget is, ha úgy szeretnéd. Még jó, hogy nem kérdezi meg, hogy hány fokosan szeretnéd.


Természetesen a fürdésre, fogmosásra és mosásra történő alkalmazást semmi sem gátolja J

A másik lényeges téma a víz kérdésében a medence. Bár itt vagyunk a sivatag közepén, a jelenlegi enyhe időszakban is vagy 30 fok fölött van a napi átlagos középhőmérséklet, és mivel tudjuk, hogy az amerikaiak tudnak élni, minden ilyen üdülőparadicsomhoz adnak egy medencét J Háttérképnek is ez van beállítva, mert egyszerűen nem lehet betelni vele. A szélén van még egy kis jakuzzi is, amit tovább lehet használni, volt már rá példa, hogy az egész napos ügyintézés után fogtam a kis könyvemet, beültem a meleg vízbe és olvasgattam, amíg bírta a szemem. Azért egy ilyet otthonra is el tudnék képzelni… 

Az viszont picit hiányzik, hogy az uszoda a közelben, na az csak hétfőtől péntekig van nyitva, konkrétan kiírták, hogy nem támogatják a merülést, értsd szerintem tuti kitérnének a hitükből, amikor egy levegővel vígan átúsznám azt a 30 méter hosszúnak nem mondható medencét. Aztán még kitalálják, hogy főpróbán menne a Baywatch. Azt hiszem, a normális medencében történő kinti úszásról itt le kell, hogy mondjak, mert a lakáshoz tartozó inkább pancsolásra elég, arra viszont kifejezetten kellemes, de az én tempómban öt karcsapással végzek egy hosszal… úgy érzem, hazatértemkor kell némi úszásedzés, hogy visszakeveredjek a régi formámba J


Bónuszként néhány extra kép a környékről: El Paso by night:

A kocsikkal nem lehet betelni :)



Nem megmondtam? :)


Nyugágyak, hogy biztos legyen a pihenés...

Poll by night, azért egy jófajta pool party-t el tudnék itt képzelni...

Ugyanis a hely adott hozzá...


Meg a strandröplabda pálya is :)


1 megjegyzés:

  1. a medencepartyhoz mar csak en hianyzom & legalabb megtanulsz foordulni a medence miatt ;)

    VálaszTörlés