Mert a győztes mindent visz...

Úgy érzem, hogy ez maga megér egy külön posztot. Mert ami ebéd után ezután következett, arra sajnos nem volt elég az az idő, amit itt töltöttünk. Magára az egész komplexumra kevés lett volna egy nap, amit sajnos a nyitvatartási idő is lekorlátoz. Ez az a hely, ahol mindenfajta étel és ital nélkül szimplán nettó 9-10 órát el tudnék tölteni és igen, gyök kettővel néznék végig mindent, mert ami érdekel, arra kell az idő, ez van. Igen, ez nem más mint a WWII, vagyis a második világháborúról szóló múzeum. Mert történelem, mert a kedvenc korszakom, dacára annak, hogy mennyi szörnyűség történt és mert annyi szempontból be lehet mutatni, ahány ország részt vett benne. ez egy másik perspektíva volt, a győztesé. 

Meg ugye hozzá kell tenni, hogy az amerikaiak mindent el tudnak adni, tárlatösszeállításban verhetetlenek – na jó, a jazztárlat a kivétel, ami erősíti a szabályt. De ezen kívül én még nem láttam olyan amerikai kézhez kötődő kiállítást, amit még ha egy csetresz is volt, ne adták volna el úgy, hogy te itt most Abraham Lincoln személyes nyakkendőjét nézed meg, csak azt sajnálják, hogy magát Abraham Lincoln-t nem tudják odarakni eléd. (de ilyenkor meg találnak egy hasonmást, szóval tökmindegy.)

Ezt ugye úgy kellett beágyazni, hogy a negyeddoláros visszapattanjon róla. Nem az én műfajom...

Az Overlord hadművelet makettben...

Ejtőernyő selyemből, jó picire kellett összehajtogatni. Mellesleg Európában az ilyen talált ernyőkből esküvői ruha készült a háborús időkben...

Innen jöttek ki a katonák Normandiában...

És az épület, ahol ilyenek lógnak a falról, mert ezeknek már csak külön épület dukál...

És a bónusz, természetesen ki nem maradhatnak a háborús plakátok. De ez az egy különlegesebb még a többinél is.

Mert ez én vagyok :)

Ami már csak azért megérte, mert egyszerűen megoldható,élvezetes minden korosztálynak és ötletes. És bocsi, de emiatt nem is igazán sikerült a szigorú arckifejezést magamra öltenem, ergo nem teljesen hiteles kopi.